Fejezetek a genomléptékű biológiából és orvostudományból

	Falus András (szerk.): Fejezetek a genomléptékű biológiából és orvostudományból
	Kiadás éve: 2006 ISBN: 963 9656 19 4 Kötés: keménytáblás, kapcsos Oldalszám: 388 Kiadó: Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió		Legendus ár: 1000 Ft Fogyasztói ár: 2800 Ft

A genomika korunk leggyorsabban fejlődő biomedicinális tudománya, erre utal az is, hogy az EU pályázati forrásai az első helyen sorolják fel, illetve az a hatalmas elméleti, klinikai és innovációs érdeklődés, amelyet az Internetes keresőgépek statisztikáinak tanúsága szerint elmúlt két év alatt negyvenszeresére nőtt keresések száma is igazol. A könyv megközelítése multidiszciplináris, kiindulva a molekuláris sejtbiológia legkorszerűbb témáinak genomikai tárgyalásából eljut a betegségek patomechanizmusainak (ma már nem nélkülözhető) genomikai tárgyalásáig. Jelenleg a jelen könyv abszolút hiánypótlást jelent, nemhogy magyar, de angol/német/francia/spanyol nyelven sincs hasonló összeállítás. A fejezetek a genomikai alapjain át, a bioinformatika meghatározó átvezetésével a korszerű biomedicinális diszciplínák többségét genomikai, rendszerbiológiai szemlélettel elemzi. Ennek során a szerzők a legújabb szakirodalmi ismeretek lényegét és üzenetét és megjelenítik. A könyv kiegészíti a jelenlegi sejtbiológiai, molekuláris biológiai, biokémiai szak- és tankönyveket, hiszen a genomikai/rendszerbiológiai megközelítés ma még páratlan szintézist jelent. Fejezetek és nem teljesség ez a könyv koncepciója nyitva hagyva a kiegészítés, felülírás lehetőségét. A mai biomedicinális genomika most ébredő világának ez a forma felel meg legjobban. A tartalmi koncepcióhoz a könyv kapcsos kötése is igazodik lehetőséget adva e tudomány fejlődésével szinte azonnal a pótfejezetek megjelentetésére, az egyes fejezetek bővítésére, javítására, ahogy a tudomány igényli.

Így megindul a GENOMIKA sorozat első alapkönyve.

Venetianer Pál: A huszadik század utolsó évtizedében – az első sejtes élőlény, a Haemophilus influenzae baktérium, teljes genetikai információtartalmának (DNS-szekvenciájának) megfejtésével, majd néhány évvel később a Humán Genomprogram sikeres befejezésével – új tudományág született: a genomika. Mint a természettudomány fejlődésének sok más korszakos lépésénél, ebben az esetben is technikai, módszertani felfedezések, fejlesztések alapozták meg a nagy ugrást, de ma már világosan látható, hogy sokkal többről van szó, mint metodikáról. A tudományfilozófus Kuhn kifejezését idézve: paradigmaváltás történt a biológiában, amely fontos következményekkel járt a biológiai alapú alkalmazott tudományokban: az orvostudományban és az agrártudományokban is, olyan következményekkel, amelyek – rohamosan növekvő mértékben – máris formálják, és még inkább formálni fogják a közeli jövőben a klinikai, termelési, gyakorlatot. Fontos tehát, hogy nemcsak a biológus- és orvoskutatók, hanem a gyakorló orvosok is, akik többnyire még az új tudomány megszületése előtt szerezték alapképzettségüket, megismerkedjenek a genomika – rohamosan gyarapodó – új ismeretanyagával, újabb és újabb ágazataival, illetve nem is elsősorban az ismeretanyagával, hanem szemléletmódjával, módszertanával. Ezért üdvözlendő, hogy Falus András professzor vállalkozott e gyűjteményes kötet elkészítésére. Állítható, hogy még a nagy világnyelveken is kevés ennyire sokoldalú és naprakészen aktuális könyv jelent meg eddig a genomikáról és annak orvosi alkalmazásairól. Biztos vagyok benne, hogy a magyar orvostársadalom és az egyetemi hallgatók, szeretettel és érdeklődéssel fogják fogadni ezt a hézagpótló, értékes munkát.

Ferenczi Andrea: A versekről szomszéd versekre látni…” – írja Baán Tibor Kis ars poeticájában. Nos, éppen ez az érzésünk az Intézet igazgatója, Falus András által szerkesztett kötet olvasása közben is: fejezetről fejezetre lapozva egyik génről, illetve környezetérõl rálátunk a másikra, működésére, és így tovább, amíg elénk tárul egy teljes partitúra. Többek között szó esik a gének sorrendjének in silico vizsgálatáról, azaz hogyan lehet hozzáférni a genom hatalmas mennyiségű információtartalmához; terítékre kerül a gyógyszerkutatásban új stratégiát jelentõ proteomika, a sejt komplex fehérjeszintû megismerése; nyomába eredünk annak a programnak, amely sejtjeinket olykor öngyilkosságra, máskor éppen ellenkezõleg, túlélésre sarkallja; a járványos betegségek genomikájának; és kísérlet történik az elhízás, illetve a karcsú gazellatermet titkának megfejtésére a leptin és receptora genomikája kapcsán. Olvasni kell ezt a könyvet! Szerkesztője és szerzői jól tudják: a tudomány célja az egyetemes igazság mellett (vagy azon túl) az elõítéletek fokozatos eloszlatása, ezért történeteket mesélnek, példák sokaságát vonultatják föl, párbeszédre és közös gondolkodásra hívnak. De nemcsak a tudomány mûvelõit, oktatókat és hallgatókat, hanem mindannyiunkat, akik egy élő biológiai szervezetben létezünk, és képesek vagyunk ugyanakkor a gondolkodás révén felülemelkedni egy tágabb szellemi síkra: az emberiség története során bevált mentális struktúrák hatékony működtetésébe.

Dr. Falus András (1947) biológus, egyetemi tanár, MTA levelező tagja, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója. A Semmelweis Egyetem Tudományos Tanácsának elnöke 1996-1999 között, MTA Immunológiai, illetve Sejt- és Fejlődésbiológiai az Immunológiai Bizottság elnöke 1995-1998 között. Az MTA Doktori Tanács tagja. Magyar Immunológia Társaság vezetőségi tagja (elnöke: 1992-1995)

2001-től a Semmelweis Genomikai Hálózat szervezője, vezetőségi tagja számos egyéb hazai és nemzetközi (EHRS, IIMMS) társaságnak. Az országos Genomikai Konzorcium egyik alapítója és elnökségének tagja. ETT TUKEB tagja, ETT Immunológiai Bizottságának alelnöke. Az Inflammation Research egyik főszerkesztője, az International Immunology egyik európai Editora, tagja a Medical Science Monitor, Journal of C. European Immunology, The Immunologist, Cell Biology International, Immunomics és az Acta Biologica folyóiratok szerkesztőbizottságainak.
Számos elismerés tulajdonosa: Széchenyi-díj, Neumann János-díj, J.B. West Award-díj (2006), Kesztyűs Lóránd Emlékérem (2005), „Az év tudósa”-díj (2000), Arany János Alapítvány Szentágothai-díja (1998), Széchenyi professzori ösztöndíj (1997), Markusovszky-díj (1996), Akadémiai Díj (1995). Tudományos érdeklődési területe: immungenomika, hisztaminbiológia, allergológia genomika, onkogenomika, génchip technológia, génexpresszió szabályozás, systems biology.

Kapcsolódó kiadványok

• Csaba Gyögy, Madarász Bálint: A sejt szerkezete
• Tóth Sára, Hegyesi Hargitta: Bevezetés a humángenetikába
• Fülöp András Kristóf (szerk.): Biológiagyakorlatok + CD
• Darvas Zsuzsa, László Valéria: Sejtbiológia
• Dr. Fülöp András Kristóf (szerk.): Biológiagyakorlatok + CD
• Falus András, Buzás Edit, Rajnavölgyi Éva (szerk.): Az immunológia alapjai
• Kovács János: Sejttan
• Kopper László, Tímár József: Molekuláris onkológia
• Enyedi Péter, Várnai Péter (szerk.): Orvosi élettani gyakorlatok, 2. kiad.

Ez a kiadvány a következő csoportokban szerepel:

• Szakkönyvek
• Egyetemi, főiskolai tankönyvek
• Sorozat
• Akciós
• Legendus / Orvostudomány

Ezeket a kiadványokat nézte nemrég:

• Szemere György (szerk.): Alkalmazott biológia
• Fülöp Vilmos (szerk.): Az immunológia időszerű kérdései a humán reprodukcióban
• Dr. Szabó Zoltán – Egy magyar szívsebész a XX. századból
• Tóth Sára, Hegyesi Hargitta: Bevezetés a humángenetikába
• Lakatos Péter, Speer Gábor (szerk.): Policisztás ovarium szindróma – gyakorlati útmutató