A 95 éves dr. Ozsváth Károly professzor – tisztiorvos, pszichiáter, neurológus, addiktológus és pszichoterapeuta – személyes-szakmai írása pályafutásáról, az általa bejárt, korábban járatlan utakról: a pszichometria hazai kezdeteiről, a pszichiátriai szűrővizsgálatok bevezetéséről, az orvosi pszichológia oktatásának kialakításáról, melyekben úttörő szerepet vállalt. Munkássága előbb a budapesti, majd – csapatorvosként, majd minisztériumi tisztviselőként töltött évek után – a pécsi Honvédkórházhoz kötődött; utóbbi helyen meghatározó szerepe volt az önálló Pszichiátriai és Orvosi Pszichológiai Klinika, és a hozzá kapcsolódó „pécsi pszichoterápiás iskola” kialakulásában. Tehetsége és embersége minden körülmények között érvényesülni tudott, a legkülönbözőbb hátterű kollégákkal, felettesekkel és tanítványokkal megtalálta a közös hangot a segítés, a gyógyítás, a jobbítás érdekében. Kutatói és oktatói tevékenysége főbb területeit közvetlen, olvasmányos stílusban, nagy szemléltető erővel tárja az olvasók elé.