Tisztelt Olvasó!
A Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara füzetsorozatot indít, amelynek első számát tartja a kezében. A füzetsorozat fő célja, hogy a gazdaságpolitikai és üzleti folyamatokat elméleti közgazdaságtani szempontból megvilágítsa. Ennek szükségessége ma már vitathatatlan, hiszen egyre mélyebb elméleti ismeretek szükségesek a gazdálkodási és gazdaságpolitikai folyamatok megértéséhez, feldolgozásához. A világ közgazdaságtudományából ma már kiolvasható az elmélet és a gyakorlat egységére való törekvés. Az üzleti iskolákban is rendkívül magas szintű oktatás folyik, és az elméleti közgazdászok tevékenységének mércéje egyre inkább az, hogy hatással legyenek a különböző szintű (globális, regionális, nemzeti) gazdaságpolitikai folyamatokra. Ez a tendencia kétségtelenül váltás a korábbi időszakhoz képest. A XX. század utolsó negyedében volt olyan szemlélet a közgazdaságtanban, amelyik tagadta az elmélet gyakorlati hatóerejét, és azt állította, hogy az elmélet feladata a gazdálkodási gyakorlat leírása, követése. Napjainkban ebben van fordulat, újra megerősödött az elmélet vezető szerepe. Gazdaságpolitika semmiképpen nincs elméleti közgazdaságtan nélkül. Csak az elméleti közgazdaságtan, és a hozzá kapcsolódó elméleti részdiszciplínák képesek arra, hogy hosszú távú gazdaságpolitikai modellt dolgozzanak ki, ami támpontként szolgálhat a döntéshozók számára.
Füzetsorozatunk létrejötte mögött ez az elméleti fordulat áll. A magyar közgazdaságtudomány, és a szélesebb szakmai közönség nem maradhat távol azoktól az elméleti kérdésektől, közelítésektől, amelyek ma a világ és Európa közgazdászait foglalkoztatják. Erre már csak azért is szükség van, mert Magyarországon az elméleti közgazdaságtani, és ezzel szoros összefüggésben a gazdálkodói műveltség messze van attól a színvonaltól, ami a globális és az európai piacon való jelenléthez szükséges. Az nem újkeletű felismerése a közgazdaságtudománynak, hogy a gazdasági hatékonyság egyik feltétele a gazdálkodói műveltség emelése, aminek része a gazdaságpolitikai tájékozódási képesség. Ily módon a magyar versenyképesség egyik feltétele az elméleti közgazdaságtani eredmények minél szélesebb körű és minél közérthetőbb bemutatása az elméleti színvonal csorbítása nélkül. Meggyőződésünk, hogy nem tartható tovább a tudomány elitista, ezoterikus szemlélete. A tudományos közélet képviselői felelősséget viselnek a közvélemény tájékoztatásáért a tudományos eredményekről.