ÜDVÖZÖLJÜK MEGÚJULT HONLAPUNKON!
Kívánságlistába teszem

Korszerű addiktológiai mérőmódszerek

e
Szerző(k)/Szerkesztő(k):
Bácskai Erika, Gerevich József
Oldalszám: 324
ISBN: 9789633312513
Nyelvek: magyar
Fileméret (pdf): 43 MB
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Impresszum
Leírás:

Előszó

A huszadik század utolsó évtizedétől napjainkig a pszichiátriai, addiktológiai és klinikai pszichológiai kutatásokban felértékelődtek az addiktív kórképek feltárására és mélyebb megismerésére irányuló pszichometriai módszerek. Ennek több oka van. A tudományosan megalapozott mérőmódszerek jelentősége stratégiai, szakmapolitikai szempontból a problematikus szerhasználat prevalenciájának monitorozásában ragadható meg. A valóságos helyzetet hitelesen tükröző adatok alapját képezhetik stratégiai tervek kidolgozásának, megfelelő számú és minőségű szolgáltatás kifejlesztésének.

A stratégiai szempontok mellett a klinikumban (egészségügyi intézményekben) dolgozó szakemberek számára a páciensek diagnózisának felállításához, a kapcsolódó (komorbid) kórképek tisztázásához, valamint a kezelési terv kialakításához nélkülözhetetlenek a megfelelően megválasztott tesztek, kérdőívek, interjúk. A kezelés hatékonyságának mérése egyre fontosabb klinikai követelménnyé válik, korszerű mérőmódszerek kialakítását, adaptációját és validálását vonva maga után.

A gyógyító munkán túl az elsődleges prevenció és a szociális munka területein is szükség van mérőmódszerekre, elsősorban szűrőtesztekre, amelyek segítségével a mértéktelen, veszélyes, kockázatokat előrevetítő, problematikus alkohol, drog- és gyógyszerhasználat időben felismerhető és leállítható.

Az iskolai prevenciós, pedagógiai munka sem nélkülözheti a pszichometriai módszerek használatát. Különösen az iskolai agresszió, terrorizálás (bullying) jellemzőinek, összefüggéseinek feltérképezésében lehet kitüntetett jelentősége a tesztek (név nélküli) alkalmazásának, melyek révén a pedagógusok átfogó képet nyerhetnek a terrorizálás iskolai elterjedtségének mértékéről és a tanulók ezzel összefüggő gondolkodásmódjáról, attitűdjéről.

Végül a tudományos kutatás más területein, az addiktív kórképek pszichoszociális jellemzőinek és háttértényezőinek a feltárása során sem nélkülözhetők a megbízható, megfelelő érvényességi mutatókkal rendelkező mérőeszközök. A több nyelvre adaptált és széles körben használt Buss-Perry Agresszió Kérdőív  segítségével például az alkoholfogyasztással összefüggő agresszió jellegzetességei több hazai kutatás révén feltárhatóvá váltak. A különböző nyelvekre lefordított, nyelvi szempontból is validált kérdőívek alkalmat adnak nemzetközi összehasonlító kutatásokra. Példa erre a könyvben bemutatott EuroADAD kérdőív, amely magyar és holland minta összehasonlítása révén került tesztelésre.

Magyarországon az elmúlt tizenöt évben az addiktológiai minőségfejlesztési program keretében a drog-ambulanciák szakmai összefogásával kezdődött meg a legfontosabb nemzetközi mérőmódszerek meghonosítása. Ezt a munkafolyamatot több minisztériumi pályázati támogatás serkentette. Az utóbbi években a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program három kutatási projektje (Pigmalion, Pinocchio és Törless/z Projekt) nagymértékben hozzájárult a könyvben bemutatott mérőeszközök hazai alkalmazásának elterjedéséhez.

Ez a könyv az elmúlt tizenöt év termése. Arra tesz kísérletet, hogy az addiktológiai kutatás és klinikai gyakorlat számára magyar nyelven elérhető mérőmódszereket (interjúkat, teszteket) megismertesse az olvasóval, bemutassa működésüket, érvényességüket és megbízhatóságukat. Több szempontból sem törekszik teljességre. Egyrészt a magyar nyelvre átültetett módszerek nem merítik ki a teljes nemzetközi palettát. Másrészt az itt bemutatott mérőeszközök kizárólag az Addiktológiai Kutató Intézetben folytatott kutatások fő- vagy melléktermékeinek tekinthetők. Ez nem jelenti azt, hogy egyes mérőeszközök már korábban ne szerepeltek volna hazai kutatásokban vagy a pszichometriai gyakorlatban (Rosenberg Önértékelési Skála, Temperamentum és Karakter Kérdőív, Hiperkinetikus Zavar Kérdőív, Képességek és Nehézségek Kérdőív, stb.), e tesztek nyelvi validálására sem az Addiktológiai Kutató Intézet keretében került sor. E mérőeszközök megbízhatósági és érvényességi vizsgálatára azért volt szükség, mert korábban hasonló vizsgálat nem történt, és kutatásban való alkalmazásuknak, illetve a kutatási eredmények publikálásának e vizsgálat jelenti a fő feltételét.

A könyv egyes részei és a részekhez tartozó fejezetek jól tükrözik a mérőeszközök helyét az addiktológiai diagnózis felállításában. Az első fejezetben azok a sztandard interjúk kerültek bemutatásra, amelyek átfogó jellegűek, az addiktológiai diagnózis komplex probléma-konglomerátum jellegét hangsúlyozzák, és felvételükre is face to face helyzetben, pontosan kidolgozott strukturált beszélgetés során kerül sor.  Ez alól csak a SCID-I szorongásos zavarok fejezete a kivétel, amely az addikció hátterében gyakran meghúzódó szorongásos tünetek részletes feltérképezésére szorítkozik. Mindegyik interjú alkalmazása szakmai felkészítést tesz szükségessé. Rutinszerű használatuk elsősorban pszichiátriai, illetve addiktológiai szakellátás keretében ajánlható.

A második részben találhatók azok a gyorsan kivitelezhető szűrőtesztek, amelyek néhány perc alatt releváns információt szolgáltatnak az addikció vagy dependencia, illetve a gyakran ehhez társuló ADHD fennállásáról, a veszélyeztetettség mértékéről, és a további, részletesebb vizsgálat szükségességéről. E mérőeszközök használata széleskörű, nem igényel addiktológiai vagy pszichiátriai intézményes kereteket, sem szakmai felkészítést. Bármilyen ifjúsági, oktatási, háziorvosi vagy korrekciós intézményben szabadon alkalmazhatók.

A harmadik rész olyan vizsgálati módszereket tartalmaz, melyek a személyiség egészének (Temperamentum és Karakter Kérdőív) vagy egyes személyiségrészeknek (vonás-agresszió, önértékelés) a megismerésére irányul. Emellett a serdülőkori pszichiátriai kezelés szempontjából jelentős pszichopatológiai tünetcsoportok (figyelemzavar-hiperaktivitás, externalizált és internalizált tünetek) feltárását célzó módszerek kerülnek bemutatásra. Végül a DUDIT által kiszűrt személyek drogfogyasztása mögött rejlő motiváló tényezők felszínre hozatalát elősegítő kiterjesztett vizsgálat eszköze (DUDIT-E), valamint az addiktológiai-pszichiátriai kezelés gyakori iatrogén hatásainak (benzodiazepin-függőség) felismerésére alkalmas kérdőív pszichometriai tulajdonságai kerülnek az olvasó elé.

A könyv negyedik, egyben befejező részében a viselkedészavarok egyik leggyakoribb megnyilvánulási módjának, az agresszív viselkedésnek és „tükörképének’”, az áldozati viselkedésnek a serdülőkorra kifejlesztett mérőmódszereit mutatjuk be. Ez alól egyedül a Pozitív Viselkedési Skála kivétel. Elsőként Olweus által az USÁ-ban kidolgozott kérdőív  validitás-tanulmánya olvasható, majd az Orpinas és munkacsoportja által kifejlesztett három skála hazai feldolgozása következik. Az Agresszió és Viktimizáció Skála, hasonlóan az Olweus Kérdőívhez, az iskolai bullying-jelenség Janus-arcát mutatja be a tanulók tapasztalataira támaszkodva. A Pozitív Viselkedési Skála a proszociális viselkedésre, a mások megsegítésére való hajlamot és a környezet proszociális gesztusainak befogadását tárja fel, ezáltal  módot nyújtva arra, hogy a tanulóban és környezetében rejlő protektív erőtér láthatóvá váljék. A gyűjteményben helyet kapott még az Orpinas és munkacsoportja által kidolgozott skála is, amely az iskolai konfliktusok megoldásának szülők által támogatott agresszív és békés formáit térképezi fel.

A könyv az egyes mérőmódszerek kompetenciakörét, használatuk és az összegyűjtött adatok értékelési módját mutatja be, feltüntetve azok hozzáférési lehetőségeit. Emellett leírja validálásuk menetét, módszertani hátterét, valamint a validitás-vizsgálatok eredményeit. Azoknál a kutatásoknál, ahol sok pszichometriai teszt egyidejű alkalmazása történt, a részletes módszertani leírás a Függelékben található. Ugyancsak a Függelékben olvashatók az egyes, legálisan használható mérőeszközök.

Köszönetünket fejezzük ki az egyes validitás-vizsgálatokban részt vett szakembereknek, akik vállalták, hogy több napos felkészítő program keretében elsajátítják a kérdőívek felvételének, a standard interjúk elkészítésének módjait, és folyamatos szakmai konzultáció segítségével lebonyolították a kérdezést. Megköszönjük az interjúalanyok, vizsgálati személyek, páciensek önkéntes hozzájárulását a kutatásokhoz. Személyes közreműködésük nélkül ez a könyv nem születhetett volna meg.

Fejezet szám: 0.
Fejezet címe: Címoldalak, Tartalom, Előszó
Oldalszám: 10
Méret: 1 MB
Fejezet szám: 1.
Fejezet címe: 1. rész. Standard strukturált interjúk
Oldalszám: 54
Méret: 379 KB
432 Ft
Fejezet szám: 2.
Fejezet címe: 2. rész. Szűrőtesztek
Oldalszám: 37
Méret: 298 KB
296 Ft
Fejezet szám: 3.
Fejezet címe: 3. rész. Személyiség, személyiségvonás- és klinikai tesztek
Oldalszám: 88
Méret: 411 KB
704 Ft
Fejezet szám: 4.
Fejezet címe: 4. rész. Viselkedéstesztek
Oldalszám: 37
Méret: 189 KB
296 Ft
Fejezet szám: 5.
Fejezet címe: 5. rész. Függelék - Mérőeszközök gyűjteménye
Oldalszám: 92
Méret: 41 MB
736 Ft
Ossza meg ismerőseivel:
Ajánlott termékek
A gyermek- és ifjúkor pszichés zavarainak tankönyve

Balázs Judit, Miklósi Mónika

4.960 Ft
3.970 Ft
A pszichoanalízis mint módszer

Hermann Imre

1.690 Ft
A pszichiátria tankönyve

Tringer László dr.

10.000 Ft
6.900 Ft
%
Pszichiátriai alapismeretek fogorvosoknak

Huszár Ilona, Bitter István

3.600 Ft
1.500 Ft
Könyvesboltjaink
POSZTER BOX
1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. I. emelet
Telefon: 06 20 374-0160, 459-1500/56218, 210-4414
E-mail: poszterbox@semmelweiskiado.hu

Nyitvatartási idő: hétfő-péntek: 9-15 óra

Legendus Könyvesbolt
1089 Budapest, Nagyvárad tér 4., Aula (a Semmelweis Egyetem toronyépülete)
Telefon: 210-4408, 459-1500/56141 mellék Fax: 210-4408
E-mail: legendus@semmelweiskiado.hu

Nyitvatartási idő: hétfő-péntek: 9-16 óra

EOK Könyvesbolt
Semmelweis Egyetem, EOK 1094 Budapest, Tűzoltó utca 37-47.
Telefon: 459-1500/60475
E-mail: EOK@semmelweiskiado.hu

Nyitvatartási idő: hétfő-péntek: 9-15 óra
A nyári időszakban (június 1-től augusztus 20-ig) zárva tart!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Facebook