Lehetséges, hogy az Alzheimer-kór nem egy elkerülhetetlen genetikai végzet, és nem is a szervezet véletlenszerű megbetegedése, hanem az idegrendszer legvégső védelmi reakciója a fel nem dolgozott múlt elől?

Évtizedek óta azt halljuk, hogy a demencia egy biológiai sorscsapás. Ez a könyv radikálisan szakít ezzel a dogmával. Egy eddig teljesen új szemlélet szerint, az életút elemzésével rávilágít egy megdöbbentő tényre: a túlterhelt idegrendszer pontosan úgy viselkedik, mint egy elektromos hálózat – lecsapja a biztosítékot, hogy megvédje a rendszert. A menekülő agy egy életút során összeadódott krónikus stressz, az elfojtott traumák és a fel nem dolgozott múlt elviselhetetlen súlya elől emigrál a felejtésbe.

Megtudhatjuk, hogyan válnak a ki nem mondott szavak, a gyermekkori megküzdési sémák, a merev személyiségszerkezet és a transzgenerációs titkok, csendek fizikai valósággá.

E könyv legfőbb célja a megelőzés. A sokszor évtizedekig hordozott traumák súlyának felismerésével arra ösztönöz, hogy szembenézzünk a múltunkkal, feldolgozzuk azokat, és megmentsük szellemi tartalékainkat a végső kimerüléstől.

„A menekülő agy gondolata önmagában annyira erős és egyedi – hogy már emiatt érdemes elolvasni a könyvet!

Hiánypótló kötet, amely az Alzheimer-kórt a legújabb neurobiológiai ismeretek és az emberi életút összefüggéseiben vizsgálja. Nem végső válaszokat kínál, hanem új gondolkodási irányokat nyit meg a megelőzés és a betegség mélyebb megértése felé.¨ (dr. Vincze Judit)