Jegyzetünk elsősorban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem azon hallgatói számára készült, akik az Építőmérnöki Karon az infrastruktúra-építőmérnöki mesterképzés (MSc) Út- és Vasútmérnöki specializációját választották. Jelen írás egyben az „Útpályaszer-kezetek” című tantárgy jegyzetsorozatának első kötete is. A tananyag összeállításakor azzal a feltételezéssel éltünk, hogy elsősorban olyan hallgatók fogják azt olvasni, akik már elvégeztek egy műszaki (BSc) alapképzést és hallgatták a „Közlekedési létesítmények pályaszerkeze-tei” valamint az „Útépítés és fenntartás” című tantárgyakat. Így vannak már ismereteik az útpályaszerkezetek tervezésével és építésével kapcsolatosan.
A jegyzet elsődleges célja, hogy átadja az útpályaszerkezetek egyedi méretezéséhez szüksé-ges legfontosabb elveket és módszereket, de ezen felül a hallgatók szemléletét is formálja. Ezért nem csak a legfrissebb kutatási eredmények tárgyilagos bemutatására koncentrál, hanem az útpályaszerkezetek méretezésének történeti áttekintésére is. Hisszük, hogy a méretezési eljárások fejlődéstörténetén keresztül sokkal jobban megértjük azt a gondolkodást, amit az útpályaszerkezetekkel kapcsolatosan a szakemberek az elmúlt 100 év tapasztalatai alapján kialakítottak. Ezen a szakmai, de egyben történelmi utazáson a magyar típus-útpályaszerkezetektől eljutunk az olyan egyedi anyagparaméterekkel rendelkező pályaszerkezeti modellekig, amelyek már lehetőséget teremtenek a helyi, környezeti, földrajzi és egyéb adottságok, illetve innovatív kivitelezői és műszaki képességek figyelembevételére is.
A jegyzetsorozat első kötete a hazánkban jelenleg alkalmazott típus-útpályaszerkezetek mögött meghúzódó elméleti és gyakorlati ismereteket tekinti át. Ennek részeként összefog-lalja a hatályos méretezési eljárás kidolgozásához vezető hosszú műszaki fejlődéstörténet legfontosabb állomásait. Mivel a jegyzet hosszú időszakot ölel fel, szinte elkerülhetetlen, hogy többféle jelöléssel és mértékegységrendszerrel találkozzon az olvasó. Bízunk abban, hogy ez a legtöbb esetben nem lesz zavaró. Terveink szerint a jegyzetet később tovább bővítjük és új anyagrészekkel is kiegészítjük. Így a jegyzetsorozat további részeiben a legújabb kutatási területek eredményeire koncentrálunk és megkíséreljük a nemzetközi pályaszerkezet mérete-zési eljárások és gyakorlatok átfogó bemutatását is. A külföldi eljárások mellett a későbbi kötetekben helyet kapnak az olyan új anyagtani ismeretek is, amelyeket a hazai gyakorlat nem használ, ismeretük viszont a bemutatott eljárások értő alkalmazásához nélkülözhetetlen. Ez elsősorban a hajlékony útpályaszerkezetek és anyagok viselkedésének viszkoelasztikus elmélet szerinti tárgyalását jelenti.
Végül csak reménykedni tudunk abban, hogy nemcsak a hallgatók, hanem az érdeklődő kollégák is haszonnal forgatják majd ezeket a jegyzeteket.
Budapest, 2021. október
Dr. Tóth Csaba
Út és Vasútépítési Tanszék
tanszékvezető