A „Hajlékony útpályaszerkezetek méretezése” című első kötet folytatásaként készült el ez a második jegyzet, amely – hasonlóan az előzőhöz – elsősorban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának hallgatói számára íródott, különösen azok számára, akik az infrastruktúra-építőmérnöki MSc képzés Út- és Vasútmérnöki specializációját választották. A kiadvány szerkesztésekor abból indultunk ki, hogy az olvasók a műszaki alapképzésen (BSc) már túl vannak, valamint elvégezték a „Közlekedési létesítmények pályaszerkezetei” és az „Útépítés és fenntartás” tantárgyakat is. E jegyzet ennek megfelelően az „Útpályaszerkezetek” című tantárgy jegyzetsorozatának következő része, melynek megértéséhez előnyös, de nem feltétlenül szükséges az első kötet ismerete. A jelen írás célja, hogy az előző részben bemutatott típus-útpályaszerkezetek mögötti elméleti alapokat mélyítse és az anyagok viselkedésének részletesebb vizsgálatával segítse a hallgatókat a méretezési eljárások korszerű alkalmazásában.
Az anyagok mélyebb megértése ma már elengedhetetlen a külföldi pályaszerkezet-méretezési eljárások helyes használatához. A különféle laborvizsgálati módszerek, valamint az ezekre épülő reológiai és numerikus modellek alkalmazása csak akkor válik érthetővé, ha világosan látjuk azok anyagtani és elméleti hátterét, illetve szerepüket egy-egy méretező szoftverben. A jegyzet ezért áttekinti a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott eljárások közös elveit, az inputadatok jelentőségét, és részletesen tárgyalja a bitumenes kötőanyagok és aszfaltkeverékek viszkoelasztikus viselkedését, valamint a talajok és szemcsés anyagok nemlineáris modelljeit is. Külön fejezet foglalkozik a korszerű anyagmodellek szoftveres alkalmazásával, és olyan numerikus módszerekkel, mint a véges- és diszkrételemes eljárások. Mindezek mellett gyakorlati példákon keresztül azt is bemutatjuk, hogyan járulhat hozzá a mélyebb elméleti ismeret a megbízható, értő szoftverhasználathoz.
A kötet célja tehát nemcsak az, hogy technikai tudást adjon át, hanem hogy szemléletet is formáljon: a korszerű úttervezés és méretezés ma már nem választható el a fejlett számítástechnikai eszközök tudatos alkalmazásától. Bár e jegyzet anyaga terjedelmi okokból lezárt, a szerzők szándéka szerint ez nem végpont, csupán egy újabb állomás. A jegyzet későbbi bővítésekor szeretnénk foglalkozni a meglévő útpályaszerkezetek állapotának diagnosztikai eszközökkel történő jellemzésével és a megerősítési lehetőségek ismertetésével is. Terveink szerint kitérünk majd olyan korszerű vizsgálati módszerekre is, mint az ejtősúlyos behajlás-mérés, a georadar alkalmazása vagy a digitális képfeldolgozáson alapuló eljárások, amelyek egyre fontosabbak a burkolatállapot felmérésében. Végezetül bízunk benne, hogy jegyzetünk nemcsak a hallgatók, hanem a gyakorló mérnökök számára is hasznos, gondolatébresztő olvasmány lesz.

Dr. Tóth Csaba
BME Út és Vasútépítési Tanszék

Dr. Primusz Péter
SOE Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet