A Gyógyszerkémia és analízis 2 féléves szaktantárgy, amely integráltan oktatja a gyógyszerkémiát és az alkalmazott gyógyszeranalitikát. A tárgy fő célkitűzése a fontosabb gyógyszerhatóanyagok hatástani csoportok szerint tárgyalandó kémiai szerkezetének megismertetése, a szerkezetből eredeztethető fizikai-kémiai és kémia tulajdonságainak magyarázata, továbbá a szerkezet-hatás összefüggések bemutatása. A tematika másik fontos eleme a kémiai szerkezet és az abból levezethető analitikai módszerek ismertetése, melynek révén rávilágítunk a gyógyszerkönyvek minőségbiztosítási és validálási aspektusaira. További cél a hatóanyagok azonosítási, szennyezésvizsgálati és tartalmi meghatározási lehetőségeinek bemutatása, felhasználva az előző éves Analitikai Kémia tantárgy során már bevezetett műszeres analitikai technikákat is.
A gyakorlatokon az elméleti ismeretek elmélyítését is szolgáló feladatok kivitelezése a cél,
melyek elsődlegesen az aktuálisan érvényben lévő Magyar- és Európai Gyógyszerkönyvi
vizsgálatokon alapulnak.
Az idén, 2026-ban megjelent Gyógyszerkémia szakkönyv (Akadémiai Kiadó, szerkesztő: Dr. Keserű György Miklós) az ipari gyógyszerkutatási kézikönyv funkcióján túl gyógyszerkémia egyetemi tankönyvként is szolgál. A tankönyvi rész a gyógyszerkincs anyagait hatástani csoportosítás szerint tárgyalja, és főleg gyógyszerkémiai ismeretanyagot ad közre, ugyanakkor nem tárgyalja a vegyületcsoportok gyógyszerkönyvi analitikáját. Emiatt és tárgytematikai frissítési törekvésünk okán vált szükségessé egy új Gyógyszerkémia és analízis egyetemi jegyzet megírása, amely egyben a 2024/25. tanévben elindult kurrikulum 2.0 reform új tantárgyfelosztásait is figyelembe veszi.
A jelen kötet épül egyrészt a Gyógyszerészi Kémiai Intézetben szerkesztett és elemeiben még jelenleg is használt Gyógyszerészi Kémia Gyakorlatok (Semmelweis Kiadó, 2014, szerkesztők: Takácsné Novák Krisztina, Horváth Péter) jegyzet anyagára, valamint a kurrikulum 2.0 reform alapján összeállított Analitikai Kémia 3. kötet – Bevezetés a Műszeres Gyógyszeranalízisbe (Semmelweis Kiadó, 2026. szerkesztők: Dr. Tóth Gergő, Csörgeiné Dr. Kurin Krisztina, Dr. Vasanits Anikó, Dr. Balogh György Tibor) jegyzetre, amelyben a műszeres analitikai technikák alapjai már ismertetésre kerültek.
A Gyógyszerkémia és analízis jegyzet három fő részből áll. Az A. fejezet az Általános
ismeretek, a B. fejezet a Szerves gyógyszerhatóanyagok vizsgálatai címet viseli, melyeket a mellékleteket tartalmazó C. rész követ. Az A. fejezetben találhatók a szervetlen
gyógyszervegyületek azonossági vizsgálatai, továbbá azok a módszerek, amelyek általánosan használandók az egyes gyógyszeranyagok és gyógyszerészeti segédanyagok gyógyszerkönyvi vizsgálataira valamint fizikai-kémiai jellemzésére. A B. fejezet hatástani csoportok szerint mutatja be a gyakorlatokon vizsgált szerves gyógyszerhatóanyagok cikkelyeit azok rövidített szövegével. A reakciók, módszerek értelmezésére vonatkozó szövegek és egyenletek, reakciósémák a szöveg közé illesztve, szürke háttérrel jelennek meg. E kommentár jellegű magyarázatok elsődleges célja az előadásokon elhangzottak kiegészítése és az elvégzendő analitikai vizsgálatok értelmezése, valamint a vizsgákra való felkészülés elősegítése.
A szerzők a jegyzet anyagának összeállításánál felhasználták a korábbi jegyzetekben szereplő anyag egy részét és a Gyógyszerészi Kémiai Intézet munkatársainak értékes szakmai segítségét, melyért hálás köszönetüket fejezik ki.